Közösségi energia? Eigg!

Az emberiség ötöde – világszerte mintegy 1,3 milliárd ember ma sem fér rendszeresen villamos energiához. Eigg, egy kicsiny skót sziget jó példája annak, hogyan biztosíthatja egy közösség elektromos áram szükségletét a nemzeti hálózattól függetlenül, közösségi alapokon, szinte kizárólag megújuló energiaforrásokra támaszkodva.

2008-ban Eigg lett a világ első közössége, amely önálló „off-grid”, azaz hálózathoz nem csatlakoztatott szél-, víz- és napenergiával táplált villamos energia rendszert hozott létre. Ezt megelőzően, a nemzeti hálózathoz való hozzáférés híján, a lakosok zajos és drága dízelgenerátorokat használtak, de csak néhány órát naponta. A villamosítás először biztosított 24 órás áramellátást a 31 négyzet kilométeres sziget 100 főnyi lakossága számára.

 

 

A rendszer három fő energiaforrásra: a vízre, a szélre és a napra támaszkodik, amelyek egy stabil, nagyfeszültségű földalatti hálózatot táplálnak. Névleges teljesítményét tekintve négy szélturbina egyenként 6 kW-ot termel, egy hegyoldalba telepített napelemek összesített kapacitása pedig 50kW. Utóbbiak azonban névleges teljesítményük átlagosan 9,5 százalékát adják. Ez a hosszú nyári napokon, május és július között pont akkor magasabb, amikor a szél is gyengébb és eső is kevesebb esik. A napelemek ebben az időszakban a teljes energiaszükségletet fedezni tudják úgy, hogy az esti órákra akkumulátorokat is töltenek.

 

 

A folyók különösen a téli hónapokban bővizűek. Ezt kihasználandó három kisebb vízerőművet is telepítettek a sziget különböző pontjain: egy nagyobb 100 kW-os, és két kisebb, egyenként 5-6 kW teljesítményűt.

 

 

Mindezek a sziget villamos energia szükségletének átlagosan 90-95 százalékát megújuló forrásokból fedezik. Amikor viszont ez nem lehetséges (általában tavasszal, amikor az időjárás nem kedvez az említett berendezéseknek), két 70 kW-os teljesítményű generátort használnak, amellyel „vész” esetén fedezni tudják az energiaszükségletet, és fel tudják tölteni az akkumulátorokat. A lakosságnak azonban jelzik, mikor tudnak a megújuló energiaforrások elegendő energiát termelni. Ehhez a mólón felállított közlekedési lámpát használják: piros fény jelzi, amikor a használatot korlátozni szükséges, zöld fény pedig, amikor nem.

A főleg télen előforduló többlet termelés esetén az akkumulátorokban nem tárolható felesleget a közösségi terekben hasznosítják: a közösségi ház, a hajókikötő váróterme és a sziget két templomának elektromos fűtőberendezései ilyenkor automatikusan bekapcsolnak. Ilyen módon ezeket egész télen külön költség nélkül tudják fűteni – s mivel az egész közösség használja őket, ezek költségét ki sem számlázzák.

Annak érdekében, hogy a rendszer ne legyen túlterhelt, és mindenki egyenlő hozzáférést kapjon a villamos áramhoz, a lakók egyhangúlag megszavazták, hogy minden háztartás egy időben legfeljebb 5 kW-ot használhasson (ez egy elektromos vízforraló és egy mosógép egyidejű működtetésének felel meg), míg ugyanez a használati plafon vállalkozások esetén 10 kW. Ha ezt a mértéket túllépi, a fogyasztót a rendszer automatikusan blokkolja. A nyomatékosítás kedvéért a visszakapcsolásért 20 fontos (mintegy hétezer forintos) büntetést kell fizetni, de erre állítólag csak ritkán van szükség.

Az árképzés is közösségi alapon történik: a fogyasztóknak 2017-ben kilowattonként 23 pennyt (mintegy 82 forintot), valamint további 12 penny (mintegy 43 forint) napi díjat kellett fizetni.

A sziget 2017 júniusában ünnepelte közösségi tulajdonba vételének 20 éves évfordulóját. Ezt megelőzően földesúri birtok volt, 1997-ben azonban a sziget lakóiból és skót civil szervezetekből álló társulás vásárolta meg a szigetet. A lakosok ezt követően, néhány év elteltével fogtak a villamosítási projekt megvalósításának, amihez 2005-ben a társulás kizárólagos tulajdonában álló leányvállalatot alapítottak.

A rendszer kiépítése 1,66 millió fontba (mai áron közel 600 millió forintba) került, amit nagyrészt az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja, másrészt a szigetlakók és nemzeti intézmények hozzájárulása finanszírozott. Ahol csak lehetséges volt, a költségeket saját munkával csökkentették, így például maguk betonozták a napelemek alapzatát.

A közösségi jelleg fontos a rendszer működtetése szempontjából is: ezt is a sziget képzettség szempontjából laikus lakói végzik. A hatszemélyes, részmunkaidős karbantartó csoportban helyet kapott többek között a sziget péke, kertésze és kötőmestere is, de a vállalat első vezetője biokémikus volt. Mindannyian autodidaktaként képezték magukat, például az építkezés figyelemmel követésével.

A BBC helyszíni tudósítása szerint a lakosok meg vannak elégedve és jól együtt tudnak működni a rendszerrel. Mi pedig bízunk benne, hogy egyre több hasonló energia-önellátó kezdeményezésről hallunk majd a jövőben!

 

Az összefoglalót írta: Horváth Gergő, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. áprilisi (106.) számában.

 

 

Forrás: http://www.bbc.com/future/story/20170329-the-extraordinary-electricity-of-the-scottish-island-of-eigg

Képek: Kevin Walsh, Isle of Eigg