- Friss Hírek
- A lábnyomról / kislábnyomról
- Rezsicsökkentés gyorstalpaló
- Erdő is, Energia is
- Másfélfokos életmód
- Másfélfokos blog
- Kislábnyomos életmód
- Kislábnyomos életmód - gyűjtemény
- Kislábnyomos életmód - videók
- Kislábnyom tippek
- Kislábnyom tippek - gyűjtemény
- Kislábnyom Hírek
- Érdemes rápillantani
- Szezonális szemezgető
- Igazságosság ökológiai korlátok közt
- EnergiaKözösségek
- Közösségi Energia - Gyűjtemény
- Hasznos eszközök
- Letölthető anyagok
- Kislábnyom Hírlevelek
Már bírósági ítélet is kimondja, hogy az olajcégeknek komolyan kell venniük a kibocsátás-csökkentést
2021. május 26-án egy hágai bíróság – a Föld Barátai szervezet (Friends of the Earth) és további 17000 társfelperes magánszemély által indított perben - arra kötelezte a Shell-t, hogy 2030-ig a 2019-es szinthez képest 45%-kal csökkentse olaj- és gázipari tevékenységének karbon-kibocsátását.
Az olajipari óriáscég klímastratégiája nem volt „kellően konkrét” a bíróság példátlannak számító döntése szerint, amely ítélet az energiaszektorra és a többi nagy szennyező vállalat működésére nézve is kihatással lehet.
Shell olajfinomító Texasban. Fotó: Gregory Bull/AP
A tárgyaláson elhangzott, hogy az angol-holland nagyvállalatnak gondossági kötelezettsége van, és ennek megfelelően kéne a tervezett vállalati, beszállítói és felhasználói kibocsátásait – a Párizsi Megállapodással összhangban - csökkentenie.
A Shell februárban bejelentette, hogy felgyorsítaná a nettó zéró kibocsátású működés megvalósítását célzó átalakulási folyamatot. Az energiatermékek szén-dioxid-intenzitását fokozatosan csökkentenék 6-8%-kal 2023-ig, 20%-kal 2030-ig, 45%-kal 2035-ig és 100%-kal 2050-ig. A felperesek ügyvédei azonban azzal érveltek, hogy a cég évtizedek óta tisztában van a kibocsátások negatív következményeivel, és a csökkentési céljai ennek ellenére nem tükrözik a helyzet komolyságát, azaz egyszerűen nem elegendőek.
A bíróság kimondta, hogy a vállalat „Shell-csoportra vonatkozó hosszú távú klímapolitikai szándékai és ambíciói nagyrészt megfoghatatlan, meghatározhatatlan és nem kötelező érvényű terveket jelentenek.” A Shell azzal érvelt, hogy az ügynek nincs jogalapja, és egyedül a kormányok felelősek a párizsi célok teljesítéséért, de a bíróság emlékeztetett, hogy „2012 óta széles körű nemzetközi konszenzus uralkodik a nem állami fellépés szükségességéről, mert a kormányok egyedül nem tudják kezelni a klímaválság problémáját”.
A Shell ügyével egy időben egy kisebb klímaaktivista befektetői csoport befolyást szerzett az ExxonMobil igazgatótanácsában és a Chevron vezetése is „vereséget szenvedett”, amikor a befektetőik megszavazták, hogy a cégcsoport csökkentse a kibocsátásait.
Az olajtársaságok klímastratégiáit befektetőik azért kritizálják, mert nem vonatkoznak az összes termékükre, túl lassan érnek el változást, és túl nagy hangsúlyt fektetnek a kibocsátás-semlegesítésre a csökkentés helyett.
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint, ha a kormányok komolyan gondolják a klímaválságot, akkor az idei évtől nem indulhat új olaj-, gáz- és szénberuházás, ami ellentétes a legtöbb vállalat kutatási terveivel.
A Climate Accountability Institute által összeállítot gáz- és olajipari cégek listáján a kumulatív karbon-kibocsátást tekintve a Chevron jelenleg a második, az ExxonMobil a harmadik, és a Shell a hatodik helyen áll.
A „klímakritikára” természetesen mindegyik cégnek megvan a – kevéssé előremutató - válasza:
- a Shell bejelentette, hogy várhatóan fellebbez a vállalat számára kiábrándító ítélet ellen, ami két évig is eltarthat;
- a Chevron vezérigazgatója, Mike Wirth úgy véli, a vállalat képes lenne növelni a nyereségét és egyidejűleg csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást;
- az Exxon vezérigazgatója, Darren Woods pedig közölte, hogy tudomásul vette a részvényesek változás iránti vágyát, és a vállalatnak vannak elképzelései a helyzet megoldására.
Míg a három nagy olajvállalat számára a befektetők klímaaggodalmai és a bíróság döntése „tragikus”, az aktivisták, befektetők, ügyvédek és tudósok szerint ezek a történelmi, bizakodásra okot adó döntések végre elhozták a fordulópontot a klímaválság kezelésére tett erőfeszítésekben.
Véleményük szerint:
„Ez az ítélet nagyon jó hír az éghajlat számára. Növeli a nagy szennyezőkre nehezedő nyomást, és segít nekünk, hogy itt Európában szigorítsuk számukra a rájuk vonatkozó éghajlatpolitikát. Többé nem menekülhetnek a klímaválság elől: a nemzetközi éghajlati célokat rájuk is alkalmazni kell.” (Bas Eickhout, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja)
„Ha azt akarjuk, hogy a hőmérsékletemelkedés ne döntse romba a civilizációt, a szenet és az olajat a földben kell hagynunk. Tíz éve ez még radikálisnak hangzott. Mostanra ez a törvény.” (Bill McKibben, klímaaktivista)
„Utólag úgy tekintünk majd erre a napra, mint amikor minden megváltozott a nagy olajcégek számára. Hogy az iparág hogyan reagál erre a világos üzenetre az meghatározza majd, hogy mely cégek maradnak talpon az átmeneti időszakban és melyek tűnnek el.” (Andrew Logan, a befektetők éghajlatvédelmi fellépését koordináló Ceres képviseletében)
„Az ítélet mindenki számára egyértelművé tette, mekkora árat fizethet egy cég – kereskedelmi és tekintélyvesztési szempontból - a klímaválsággal kapcsolatos tétlenségért.” (Scott Addison, Infinite Global kommunikációs cég munkatársa)
Fordította: Antal Orsolya, GreenDependent
Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2021. augusztusi (121.) számában
Források:
https://www.theguardian.com/environment, https://www.theguardian.com/business
Képek forrása: https://www.theguardian.com/environment, https://www.bbc.com