Ha az emberiség helyre akarja billenteni az egyensúlyát vesztett szén-körforgást, az élelmezési rendszer megváltoztatása a legfontosabb feladat. És nem elég a rendszert megváltoztatni, alkalmazkodni is kell az időjárási anomáliákhoz és a tenyészidőszak változásához (időszak hosszabbodása, termőterületek határának északabbra tolódása). Hogyan tudja ellátni magát a bolygón jelenleg élő 7 milliárd ember élelemmel?

Az alábbiakban 13 olyan ötlet található, amelyek az igazságos és fenntartható élelmezési rendszer kialakítását segítik. 

FÖLDBIRTOKLÁS

1. Az őslakosok, természeti népek földhöz való joga

A 2002-es Élelmiszer-önrendelkezési Világfórum négy fő cselekvési területe közül az egyik a termelőeszközökhöz való hozzáférés fontosságát emeli ki: „Elő kell segíteni, hogy a kistermelő földművesek, pásztorok, halászok és őshonos népek hozzáférjenek termőföldjükhöz, vizeikhez, genetikai és egyéb természetes erőforrásaikhoz, illetve méltányosan részesedjenek az ezekből származó haszonból.” A világban akad példa az őslakosok jogait figyelembe vevő földreformra, ld. a csendes-óceáni Vanuatu lakóit, de inkább az ősi földek erőszakkal történő elvétele, és a földjeik nélkül ellehetetlenülő törzsek története a jellemző.

Hazánkban a Védegylet részt vesz egy BOND nevű nemzetközi együttműködésben, amely a  vidék önrendelkezés irányába történő átalakulását támogatja, illetve idén tavasszal az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetével (FAO) közösen szerveztek egy civil társadalmi egyeztetést Magyarországon. A Védegylet kiadványa a témában: Élelmiszer-önrendelkezés

2. Vegyszermentes agroökológia, az élelmiszer-önrendelkezés egyik kulcsa

A monokultúrás növénytermesztés és fosszilis energiahordozók helyett az agroökológia összetett természetes rendszerekre támaszkodik. Például a talajban a nitrogént megkötő babot váltva vetik más növényekkel; az állattartásból származó trágyát felhasználják a földeken; a virágokkal beporzást végző rovarokat vonzanak; a biointenzív termesztésben a sokféle növény egymásmellé ültetésével csökkentik a termesztés vízigényét, és a gyomokat is kordában tartják. 

Magyarország a világon egyedül az alaptörvényben deklarálta a GMO-mentességet, és tavaly részt vettünk a francia "4 ezrelék" kezdeményezés tanácskozásán is. A kezdeményezés célja a termőföld széntartalmának évi 4 ezrelékes növelése, azaz a szervesanyag-tartalom növelése. 

A hazai ökológiai gazdálkodókat a Magyar Biokultúra Szövetség fogja össze. 

3. Szénmegkötés

A talaj termékenységét növelő, és pusztulását megelőző talajregenerációs gyakorlatok  segítik megkötni a légköri szén-dioxidot a talajban és a növényekben.

Az egyik ilyen gyakorlat a mélymulcsos gazdálkodás, amely kiválóan javítja a talaj szénháztartását, és csökkenti a közvetlen és közvetett széndioxid-kibocsátást is.

Ember- és környezetkímélő kertművelés – Gyulai Iván ökológussal

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint 2030-ig a szénmegkötés adja a globális mezőgazdaság éghajlatváltozás mérséklő potenciáljának 90%-át.

4. Ellenálló polikultúra (egymást támogató termények vegyes vetése)

2008-ban, az Ike hurrikán kubai pusztítását követően a kutatók megfigyelték, hogy a polikultúrás gazdaságokban kevesebb volt a veszteség, mint a monokultúrákban. Az agroökológia elvén működő gazdaságok két hónappal hamarabb tértek magukhoz, mint a hagyományos farmok.

A permakultúra elvén működő, többnövényes (polikultúrás) termesztést megvalósító gazdaságok „a növényeket, állatokat, tájakat, szerkezeteket és az embereket olyan együttműködő, szimbiotikus rendszerbe integrálják, ahol az egyik elem terméke a másik elem szükségleteit elégíti ki.” (https://www.permaforum.hu/permaforum/)

MAGOK

5. Szabadon hozzáférhető magok

„A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.” (Védegylet)

Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: Ellenálló vetőmagok - kisfilm

Kezdeményezések itthon:

- magbankok: Pannon Magbank, Növényi Diverzitás Központ

- hazai génmegőrzés, génbankok

- ingyen vetőmagok a génbankból

- magbörzék és növény csere-berék országszerte

6. Genetikai sokszínűség

A hagyományos növényfajták sokkal alkalmazkodóbbak, jobban tűrik a szélsőséges időjárást, mint a modern hibridek. Magyarországon a Tündérkert mozgalom igyekszik megmenteni a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáit. Ma már a Kárpát-medence minden térségében találhatunk egyet-egyet a közel száz Tündérkertből.

7. Jobb fizetés

Az agroökológia képzett munkaerőt kíván, de a mezőgazdaság az egyik legrosszabbul fizető ágazat szinte mindenhol a világon. Szükség lenne a bérek emelésére, a munkaerő védelmére (vegyszerhasználat), és a szezonális munkásokkal való méltányos bánásmódra.

A közösségi mezőgazdálkodás (ld. 9. pont) megoldás lehet, mert a fogyasztók közvetlenül a termelőnek fizetnek, és a kereslet – a termelő és vevő közti előzetes megállapodásnak köszönhetően – garantált. A fairtrade mozgalom szintén jobb jövedelmet és méltányosságot biztosít a termékek előállítóinak.

8. A hagyományos tudás életben és becsben tartása

Nagy- és dédszüleink földdel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos tudása nélkül nem jutnánk messzire. A vidéken újrakezdők is jó eséllyel a falu „öregjeitől”, vagy az idős gazdákkal már korábban konzultált internetes fórumtagoktól szerzik az értékes információkat :-) Vannak továbbá képzések (gyümölcsész képzés, Ormánság Alapítvány programjai), de önkénteskedéssel is gyűjthető rengeteg tapasztalat (ld.Gömörszőlősi Paraszt-Wellness).

ELOSZTÁS

9. Helyi élelmiszer közösségek, közösségi mezőgazdálkodás

Az élelmiszer termelés és elosztás környezeti terheinek és költségeinek csökkentésére megoldást jelenthetnek a különböző helyi élelmiszer közösségek: közösségi kertek, közösségi gazdaságok, dobozrendszerek, vásárlói közösségek.

„A közösségi mezőgazdálkodás egy személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg.” (Tudatos Vásárló)

Kislábnyom tipp: Ehető települések

És a te Szatyrodban mi van? - Kisfilm arról, hogyan működik a Szatyor bevásárló közösség, miért jó egy ilyen szerveződés a termelőknek, és miért szeretik a fogyasztók (Szatyor Egyesület)

10. Hozzáférhetőség, megfizethetőség

A fentieken ismertetett közösségeken túl a hozzáférhetőséget, és megfizethetőséget mozdítják elő a rászorulókat segítő élelmiszerdobozok (Ételt adok-ételt kapok kezdeményezés); az elhagyott kertekben termő, vagy kapacitás hiányában leszedetlen fákon hagyott gyümölcs közös szüretelését, és a gyümölcs feldolgozását célzó gyümölcskörök; és a közösségi kávézók is.

ÉTREND

11. Együnk együtt

Naponta főzni 7 milliárd emberre nem kis energia! Ha együtt főzünk és terítünk többedmagunkank, rengeteget spórolunk. És nem csak a kibocsátásunk lesz alacsonyabb, de a társasági élménynek köszönhetően boldogabbak is leszünk.

A családi, baráti lakomákon túl érdemes kipróbálnunk egy-egy lakásétterem főztjét is :-)

12. Növények a tányéron

Egyre több híres séf és szervezet figyelmeztet, hogy az ipari mezőgazdaság, és azon belül az állattenyésztés hatalmas karbon-lábnyoma miatt az átlag vacsora nem a „szelet hús + zöldségköret” kéne legyen, hanem pont fordítva: „szezonális zöldségek + minimális mennyiségű, fűszerként használt hús”.

Kislábnyom tippek: Hogyan együnk fenntarthatóbban? 

13. Az ételmaradék hasznosítása

Az élelmiszerpazarlás elképesztő méreteket ölt világszerte, a megtermelt élelemből 30-50%-ra tehető a kukába kerülő mennyiség! Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik évente. És akkor még nem is számoltunk az állattartással.. Az európai sertéstenyésztésben felhasznált takarmány földterületigénye Írország méretű (!). Az Egyesült Királyságban ezért kampányt indítottak a háztartási élelmiszerhulladék összegyűjtésére és sertésfarmokra szállítására, hogy ne minden a kukában végezze. Itthon erre (már) nincs lehetőség, vannak viszont

• takarékossági tippek: Energiatudatos, klímabarát és etikus, felelős élelmiszerfogyasztás
• maradékfelhasználási ötletek: Maradéktalanul (Maradék ételek okos hasznosítása)
• fenntartható tippek élelmiszerhulladékra a Felelős Gasztrohőstől
• élelmiszert osztó szervezetek (Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány, Food not Bombs, Budapest Bike Maffia stb. )
• Ételt adok-ételt kapok kezdeményezés.

​

Fordította és összeállította: Antal Orsolya, GreenDependent

Megjelent a Kislábnyom hírlevél 2018. júniusi (107.) számában.

Forrás: http://www.yesmagazine.org/

Képek forrása: Antal Orsolya ©, 

http://védegylet.hu, http://www.ceklaklub.hu, http://zacc.cafeblog.hu